Benes József grafikusművész
2005. szeptember 6. – szeptember 30.
Benes József 1978 óta él és dolgozik hazánkban.
A Műhely Művészeti Egyesület elnöke. Fest, rajzol és sokszorosított grafikákat (ofszet, szitanyomat) egyaránt készít. Több alkotótelepen dolgozott, köztük a makóin 1977-1990 között. Festményein egy-egy motívumot, kis részletet nagyít föl, állít premier plánba. Szemléletileg a nagytávlatú alföldi tájképtípussal ellentétes; reduktív a megközelítése. Nem tágító, szembenézeti, hanem szűkítő, kiemelő, rálátásos, fölülnézeti. Az emberi szenvedést, kiszolgáltatottságot, nyugtalanságot és drámai feszültséget tiszta színekkel társított, de jellegadóan fekete-fehér színhasználata fölerősíti. Nagyméretű, szitatechnikával készült munkái egy példányban létező gigant-sziták: a kiválasztott motívumok fölnagyításával félelmet, szorongást keltőek, a környezeti ártalmakra figyelmeztetőek (pl. fölnagyított, lekötözött kígyóként tekeredő fóliasátrak). Benes József negatív tartalmú szimbólumai a kiüresedettségre, szorongásainkra, félelmeinkre egyaránt figyelmeztetnek. Könyvborítóival és illusztrációival kötetek jelentek meg.
Irodalom
Benes József linómetszetei, Új Symposion, 1967. augusztus 28.
Kántor L.: Avantgarde és szolgálat, A Hét, 1972. július 7.
Gyetvai Á.: Cseppben a tenger, Művészet, 1978/11.
Szuromi P.: Benes József grafikai kiállításáról, Művészet, 1981. október
Frank J.: Egy rögbilabda metamorfózisa, Élet és Irodalom, 1990. június 22.
Tolnai O.: Benes rothadt márványa, Új Művészet, 1992/3.
Makói mappa 1995, Miskolc, 1995.
