Győrffy László festőművész
PARA – 2004. szeptember 28. – október 14.
Győrffy László 1976-ban született Budapesten.
A Fiatal Művészek Stúdiója Egyesületnek és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. 1998 óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos kiállításokon. Alapmódszere a hibridizálás. Ez látszólag ellentétes minőségek, esztétikai kategóriák keresztezését jelenti. Így keveredik össze képein a humor és borzalom, irónia és drámaiság, fikció és valóság, tradicionális olaj-vászon festészet és a technikai képek. Különböző médiumokból merít, közvetlenül hatnak rá filmek, fotók videók. Legtöbbször saját maga által készített, előre megkomponált fotókat használ, amelyeket kreatívan használ fel a festés során.
Győrffy László klasszikusan míves naturalizmusa a hagyományos olaj-vászon festészet akadémikus örökségét ötvözi az ezredforduló képi világával. A festmény modellje önmaga klónjaként megsokszorozódik, egy-egy testrészét digitális pixelek mossák el vagy eltorzítja a rajzszoftver hullám-hatása. Az így születő mutáns, hibrid festészet a sci-fi filmek és a videóklippek vizuális erejét hordozza klasszikus formába foglalva. Negatív utópiák egy ember utáni, poszthumán gépkorszak reménytelen és frusztrált szép új világáról.
Irodalom
Lóska L.: Groteszk perspektívák, Új Művészet 1999/9.
Bordács A.: Poszthumán, Új Művészet 2000/4.
Hornyik S.: Illúziók és reflexiók, Új Művészet 2000/6.
Erdősi A.: Penge, Új Művészet 2001/6.
Pablényi Á.: Poszthumán-beszélgetés Győrffy Lászlóval, Műértő 2002/4.
Rieder G.: Győrffy kalandja a darwinizmussal, Balkon 2002/6.
Bordács A.: A művészet mint mutáció, Új Művészet 2002/9.
Bordács A.: Győrffy László (Örökölt realizmus, katalógus, 2003.)
Petrányi Zs.: Másvilágok, Új Művészet 2003/9.
Bordács A.: Narcissus utódai, Új Művészet, 2004/11.
