Haraszty István kinetikus szobrászművész
HETVENKEDÉS – 2005. április 12. – május 6.
Haraszty István új műnemet teremtett meg Magyarországon: a kinetikus szobrászatot. A mobil műfaját negyedsél évtized előtt, elsőként nálunk. Míg nyugaton a festők kerestek új formanyelvet maguknak, mint - a magyar származású - Nicolas Schöffer, Harasztynak anyanyelve a gép. Géplakatos volt. Úgy kezdet mobilokat építeni, hogy mitsem tudott erről a világáramlatról. Mobiljait Haraszty egymaga készíti - olyan ez, mint a szobrászatban a direktfaragás.
A korai Haraszty-objekt szürrealista hangütésű, konstruktivista mozgó plasztika volt; hitele, szépsége, játékossága, no meg etikája vonzotta a nézőt. Ő maga ezt a korszakát Play Artnak keresztelte. Fejlődési vonala műszakilag is emelkedett: a kézi mobilok után jött a villanymotor segítsége, aztán az elektronika, az ő műtárgya most már, mintegy "lokomobil" lett. Ilyen a Fügemagozó (ha a fügéből kiszedik a magot nem marad semmi), - (1970. 3 m. magas). Persze nem csak technikai volt őnála az előrelépés. Műveinek a tartalma is bővült, helyet kapott benne a geg, aztán az erkölcsi parabola, később a szociológia, de minden vaskalaposság nélkül. A Haraszty alkotások most már a szelíd iróniától a szatíráig, sőt a pamfletig terjedő széles spektrumon helyezkednek el - gépekben elbeszélve. Mint az Agyágyú, 1981-es, voltaképpen komplex gyárrészleg, mérete: 240x270x70 cm.
Ez a művész, alkatát tekintve is - nálunk akkoriban a vasfüggönyön inneni Magyarországon - nyitott volt a politikára, vagyis a saját fegyverével a művészettel tiltakozott a diktatúra ellen. Ezenkívül alkotása tökéletesen megszerkesztett mobil, példa rá főműve a székesfehérvári Deák Dénes-kút (1993. Komplex elektronikus fém-mobil, szökőkúttal, magassága 12 m).
Újabban festményeket is készít, fémek, faanyagok rátétével. A festményeinek zöme mobil is. Például: a motívum elkezd forogni.
Irodalom
Molnár A.: Egy találékony agy, Tükör, 1966. március 2.
Frank J.: Haraszty István - Agyágyú, Művészet, 1984/4.
Kresz A.: Hajaj, Haraszty István elvtárs, ismerjük mi magát, Interpress Magazin, 1992/8.
Kovalovszky M.: Kifutópályán - Haraszty István, a kinetikus szobrász, Új Művészet, 1992/8.
Frank J.: A fehérvári Haraszty István-kút - beszélgetés Deák Dénessel, Új Művészet, 1993/8.
Frank J.: Haraszty István, Budapest, 1993 (monogr.)
Pataki G.: Európa, Európa. 1994 év tükrében, Új Művészet, 1995/11.
Kovalovszky M.: Fehérvári kiállítások 1963-1993, (kat., bev. tan., 1994)
Vécsi Nagy Z.: Egy fiók megvalósult álma, Új Művészet, 1995/2.
Halasi Rita M.: Az agyágyútól a képmutató-ládáig, Áttrium, 1997/augusztus-szeptember
Papp T.: A szobor ideje, Magyar Műhely, 1997/103.
Szőnyei T.: "Hátha felfedezem az örökmozgót", Magyar Narancs, 1998. május 21.
Frank J.: Géppark a Műcsarnokban, Élet és Irodalom, 1998. május 22.
Czeglédi C.: Lakószobor, Lakáskultúra, 1998/7.
Szakolczay L.: A humor vaslogikája, Kortárs, 1988/7.
Sinkovits P.: Haraszty István a képfaragó mobilszobrász, Új Művészet, 1998/9.
Tolvaly E.: Az agyágyú és nyalóka, Új Művészet, 1998/9.
